A füzérradványi Károlyi-kastély egészét érintő, átfogó felújítási munkákat követően a műemlék egy, elsősorban a kastély kastélyszálló időszakát (1936–1948) bemutató állandó kiállításnak ad otthont. A kiállítás az épület eddigi múzeumi szakaszán a földszinten és az emeleten kapott helyet, de a kiállítási felület egyes elemekkel megjelenik a földszinti kiszolgáló termekben is, illetve a pincerész „szabaduló szoba” termében. A földszinti és pinceszinti terek a tárlatot kiszolgáló funkcióival bővültek, valamint közösségi terekként is működhetnek.

A kiállítás belsőépítészeti tervezése, valamint a sokrétű építés-, kor-, tulajdonos- és helytörténeti ismeretek átadása a kortárs követelményeknek megfelelő formában és eszközökkel történt. A kiállítás elemei egyedileg tervezett és helyszínre gyártott installációból állnak. A kurátori koncepciót követve modern vonalvezetésű és anyaghasználatú kiállítási bútorzat készült, amely hangsúlyosan kontrasztban áll a restaurált felületekkel gazdagon rendelkező műemléki terekkel és a nagyszámú „visszaszármaztatott” műtárggyal, bútorral vagy ezek másolataival.

Eredeti műtárgyból viszonylag gazdag egység állt rendelkezésünkre, de így is csak töredékét tudtuk felmutatni azoknak a műtárgyaknak, melyek egykor a kastély termeiben álltak. A kiállítási koncepció ezért részben a „hiányt” bemutatandó horror vacui módszerrel is számolt: egyes termeket mozgóképpé konvertált fekete-fehér fényképekkel vetítünk meg, ahol az egykor ott volt műkincsek kerülnek a helyükre. Egyes bútorokat 1:1 méretben megépítettünk, de színezésükkel (fehér és szürke) egyértelmű utalást teszünk arra, hogy azok csak léptékarányos pótlékai az egykor ott álló bútoroknak. Egyes felületeket és különösen festményeket (amelyek mára végleg elvesztek vagy megsemmisültek a II. világháború vagy épp az 1970-es években) egykori helyükön úgy mutatunk be, hogy ott keretezett kópiájuk kerül elhelyezésre. Egykor volt színes faliszőnyegeket fekete-fehér (enyhén színezett) kópianyomattal „pótlunk” ki ott, ahol az eredetivel meg nem egyező (hasonló) szőnyegeket már nem tudunk elhelyezni.

A kastély kiállításának összbenyomása és hangulata magában kell hordozza az angolszász kastélyok komor romantikáját, egyes termeiben vadászkastélyok sötét tónusát, valamint az 1930-as, 1940-es évekre jellemző, a filmekből ismert „noir” élményt. Mindezt ellenpontozza a termeket bemutató „beszélő képek” (élőszereplős filmek) Karinthyt szabadon követő nyomozós játéka.

A kiállítás tényekben:

• A Kastély Noir, tárgyak, titkok, történetek címmel készülő kiállítás fő témája az 1930-as, 1940.es évekbeli kastélyszálló életének megidézése archív fotók, régi filmek, újságcikkek, az egykori műgyűjteményi gazdagságot bemutató festmények segítségével.
• A fogadótér (pénztár) az egykori szálló stílusában fogadja a látogatókat. Csengő, feliratok, tájékoztató táblák idézik fel a szállodai recepció hangulatát.
• A kiállítási termekben egy-egy kijelzőn a kastélyszálló életét meghatározó karakterek (recepciós, londíner, szállodaigazgató, stb.) bukkannak fel és nyújtanak ehhez újabb és újabb információt. A kastély kiállítási tereit és kapcsolódó történeteit élőszereplős felvételek és kollázs technikával készült animációt ötvöző filmek mutatják be.
• Bethlen Margit grófnő – és újságírónő – két hosszú újságcikket is írt 1938-ban, amelyben részletesen bemutatta a kastélyszálló gazdagságát. Ezekből a cikkekből olvashatunk részleteket, illetve a korabeli enteriőrökről fényképeket nézegethetünk a helyiségekben elhelyezett sztereoszkópok használatával.
• A márványfolyosón fennmaradt eredeti bárpult és az ott megjelenő bármixer figura az 1930-as évek szállodai életének hiteles tolmácsa.
• A biliárdteremben gróf Károlyi László és vadásztársa gróf Széchenyi Zsigmond afrikai vadászatairól olvashatunk, illetve a kiállításban helyet kapnak a Károlyi gyűjteményből származó antik fegyverek és a vadászzsákmányból szerzett trófeák is. Mindemellett, aki kedvet kap, kipróbálhatja magát a biliárd játékban is.
• Az emeleti fogadószobában és a szomszédos fürdőszobában egy filmforgatás jelenete elevenedik meg
• A szállodai hálóban egy érintőképernyő segítségével 360 fokos gömbképeken az egész kastélyparkot járhatjuk be, virtuálisan felkereshetjük és belenézhetünk a parkban forgatott „Kísértés” című film részleteibe. A film egyik főszereplője Karády Katalin volt, akinek filmben viselt ruháit a budoárban lehet megtekinteni.
• A kávézóban a szálló eredeti bútorai mellett stílusában ehhez illeszkedő modernebb darabokkal is találkozhat a látogató. Lehetőség van az 1940-es évekbeli szállodai recepteket, az étel- és itallapot egy-egy érintőképernyőn „átlapozni” vagy a kor hangulatát megidéző újságokat elolvasni.
• A pincehelyiségben berendezett társasjáték termekben (szabadulószobában) a résztvevők segíthetnek a tulajdonosoknak az államosítást megelőző titkos vagyonmentésben.
• A kastélyparkban a hosszú séták és piknikezés lehetősége mellett március és október között egy különleges élményben is része lehet a látogatóknak. Egy úgynevezett „kémsátor” kerül felállításra, amiben egy tükör és egy objektív segítségével a kastély távoli fény-képe jelenik meg az előttünk álló asztallapon, amit maguk a vendégek tudnak belülről állítani, élesíteni.